|
Temesvári mementó |
 |
|
Megkezdődött tegnap Temesváron az 1989. decemberi forradalom 20. évfordulója tiszteletére szervezett egyhetes rendezvénysorozat. Az emlékhét keretében ma többek között Lech Walesa volt lengyel államfő, Emil Constantinescu román exállamfő és Orbán Viktor volt magyar kormányfő tart előadást a Béga-parti városban. Lech Walesa, Orbán Viktor, Szűrös Mátyás, Deutsch Tamás, Pozsgay Imre, Emil Constantinescu – csak néhány személyiség azok közül, akik a hét folyamán részt vesznek az 1989-es forradalom huszadik évfordulójára szervezett temesvári megemlékezéssorozaton. A forradalmi emlékhetet a belvárosi református parókián, illetve a templomban nyitották meg tegnap délután.  Újjáteremtett történelem. Ismét felkerült a szabadságot hirdető felirat a temesvári református parókia falára Fotó: A szerző felvétele  Az ünnepélyes megnyitó előtt az Integratio Alapítvány fiataljai bejárták a húsz évvel ezelőtti események legfontosabb helyszíneit – a történelmi sétán Balaton Zoltán vezette őket, aki 1989 decemberében Tőkés László gyülekezetének presbitere volt, és a történésekben maga is részt vett. „Éljen Tőkés László! Szabadság!” – hirdeti újra a felirat a temesvári református parókia falán. A szavakat 1989 decemberében festette valaki a falra, s most rekonstruálva, egy táblára nyomtatva kerülhetett vissza annak a lelkészlaknak a külső falára, ahol a húsz évvel ezelőtti forradalom napjaiban Tőkés László akkori lelkipásztort védte a kilakoltatástól gyülekezete. A tábla történetét Fazakas Csaba mostani Temesvár-belvárosi esperes idézte fel, ehhez Tőkés László csupán annyit tett hozzá: az ajtó másik oldalán ugyanez a felirat román nyelven is szerepelt. Bár a szervezők mindenkit meghívtak, aki azokban a napokban segített a parókia védelmében, a református istenháza nem telt meg. Az esperes a megnyitó igei bevezetőjében Dávid királyhoz hasonlította Tőkést, akit az ígéret szerint Isten megsegít, amerre csak megy. „Tőkés László Temesváron bebizonyította: az igazságot nemcsak megölni, de kilakoltatni sem lehet” – jelentette ki ünnepi beszédében Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, aki akkoriban az egyik magyarországi napilap tudósítójaként dolgozott. Most Sólyom László magyar köztársasági elnök üdvözletét is elhozta. Hangsúlyozta: ha Tőkés László akkor nem teszi meg azt, amit megtett, ma nem lehetne itt a gyülekezet úgy, ahogyan most lehet. A nagykövet az események etnikumokon túlmutató mivoltát húzta alá, azt mondta: itt, Temesváron morzsolták föl a kommunista diktatúrát, előbb egy gyülekezetben, majd népeket megmozgatva, hiszen Tőkés parókiáját december közepén már nemcsak magyarok, de románok, szerbek is védték. „Az igazság melletti kiállás erő: nagyobb bárminél, még a rendőrállamnál is” – összegzett Füzes Oszkár.
„A forradalmak akkor törnek ki, amikor egy nép már kevésbé fél a megtorlástól is, mint az elnyomástól” – jelentette ki Szűrös Mátyás volt magyar köztársasági elnök. Ő maga egyébként ’89 december elején személyes levélben fordult Nicolae Ceauşescuhoz, kérve: legyen vége a megfélemlítéseknek, hiszen már Magyarországnak is tudomása van róla, mi folyik a szomszédban, milyen módon bántalmazzák Tőkést és másokat is. A levél azonban sosem jutott el a címzetthez, az akkori román nagykövet ugyanis nem volt hajlandó kézbesíteni azt. Szűrös Mátyás az előtte szólóhoz hasonlóan úgy vélte: az igazi forradalom, népfelkelés Temesváron történt, bár Bukarest is kivette a részét az eseményekből, a rezsim valójában itt bukott meg. „Azóta sok minden történt, de még nem jártunk a végére a dolgoknak: él a korrupció, nem értük még el az erkölcsi tisztaságot” – vonta le a következtetést a volt államfő. Utána Markus Meckel, az NDK utolsó külügyminisztere szólt az egybegyűltekhez: elmesélte, hogyan élte meg az 1989-es romániai eseményeket. Az est rendkívüli sajtóbeszélgetéssel folytatódott, amelyen az eseményekkor Temesváron dolgozó újságírók vettek részt, köztük Chrudinák Alajos, Sugár András, Gazda Árpád, lapunk főmunkatársa, illetve Nick Thorpe, a BBC riportere. Szerző: Lech Orsolya Forrás: Krónika |
|
|
TILTAKOZÁS A FALUROMBOLÁS ELLEN |
 |
|
|
A TEMESVÁRI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE LELKÉSZI KÖZÖSSÉGÉNEK FOLYAMODVÁNYATILTAKOZÁS A FALUROMBOLÁS ELLEN
A Kolozsvári Református EgyházkerületFőtiszteletű IgazgatótanácsánakA Nagyváradi Református EgyházkerületFőtiszteletű IgazgatótanácsánakA Románia Szocialista Köztársaságban lévőReformátus Egyház Főtiszteletű ZsinatánakA hazai tájékoztatási eszközök híradása szerint az ország területrendezési terve köztudomásúlag mintegy 8000 falusi települést érint. A családok, a hagyományos falusi közösségek, a népi kultúra tűzhelyei kényszerű átrendeződésnek néznek elébe, melynek nyomán azok részben vagy egészükben megszűnhetnek, mindaz, ami bennük érték, elpusztulhat. A tervnek politikai, gazdasági, társadalmi, etnikai vonatkozásai mellett egyházi vetülete is van. A 8000 falu, számításba véve, hogy a helységek legalább felében 2–5 vagy több vallásfelekezet él együtt, legalább kétszer annyi templomot és imaházat jelent. A falvak felszámolása templomok és gyülekezetek ezreinek a felszámolásával jár együtt. A különböző egyházak és vallásfelekezetek számára nem lehet közömbös gyülekezeteiknek, kultuszhelyeiknek jövőbeli sorsa. Ezért javasoljuk a két egyházkerület vezetőinek, a két igazgatótanácsnak, az egyházkerületi közgyűléseknek, illetve a zsinatnak, hogy vegyék fel a kapcsolatot a testvéregyházak, az elismert vallásfelekezetek vezetőségével, s rámutatva a közös érdekekre, hassanak oda, hogy az egyházak közös, külön-külön mindegyik egyház szempontjait figyelembe vevő akcióterv alapján folytassanak párbeszédet a területrendezést előkészítő megfelelő állami szervekkel és személyiségekkel, s jussanak velük egyezségre.
Amennyiben a gazdasági-politikai megfontolások nagyobb súllyal esnének latba, mint a felszámolással járó veszteségek anyagiakban, lelkiekben, szellemiekben, s a pusztítás elkerülhetetlen, feltétlenül ragaszkodni kell valamiféle kompromisszumhoz. Az egyházaknak ki kell alakítaniuk a szükséges szempontokat, s azokat érvényesíteniük kell.
1. Elengedhetetlenül ragaszkodni kell ahhoz az elvhez, hogy a területrendezés nyomán kialakított új központok közé számítson minden olyan település, melynek területén muzeális értékű templomok, imaházak, temetők s egyéb történelmi, építészeti, vallásos szempontból értékes épületek (kolostorok, kastélyok, várak stb.) vannak, illetve a román és együtt élő nemzetiségek jelentős kulturális személyiségeinek szülőhelyei. Ha ezeket felszámolják, a múltat semmisítik meg. Bármely nép jelene és jövője talajtalanná, torzzá válik, ha múltját egyszerűen eltörlik a föld színéről.
2. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a gyülekezetek az előző lakhelyükhöz legközelebb eső, újonnan kialakított központban telepedhessenek meg, hogy az elszakadás minél kevesebb szenvedést okozzon a népességnek.
|
|
Bővebben...
|
|
A forradalmi emlékév rendezvényei Temesváron |
 http://www.temesvar1989.ro/hu/ KÜZDELEM ÉS ÉPÍTÉS
TEMESVÁR, 1989 Húszéves a rendszerváltozás December 18. 15.00-17.00 Belvárosi Református Templom Újvárossy Ernő gyülekezeti terme Emlékező kerekasztal-beszélgetés I rész – a református parókia körüli események egykori szereplőinek részvételével. Forradalmi Panteon felavatás 17.00 Belvárosi Református Templompalota A felújított templompalota esti kivilágításának ünnepélyes beindítása 18.00-19.00 Opera-tér Giuseppe Verdi: Rekviem (Bánsági Filharmónia - Temesvári Opera) – a Temesvári Önkormányzat által szervezett koncert a város főterén 20.00-22.00 Belvárosi Református Templom Újvárossy Ernő gyülekezeti terme Emlékező kerekasztal-beszélgetés (2. rész) – a Tőkés-család jelenlevő tagjainak részvételével December 19. 11.00-13.00 Új Ezredév Református Központ gyülekezeti terme Könyvbemutató: Gúzsba kötött kisebbség. Magyarok a 20. századi Romániában 13.00-17.00 Új Ezredév Református Központ Az Új Ezredévért – Képzőművészeti tárlatzáró és aukció 16.00-17.00 Belvárosi Református Templom A felújított Belvárosi Református Templompalota felavatása 17.00-19.00 Belvárosi Református Templom Ünnepi ökumenikus hálaadó istentisztelet December 20. 17.00-19.20 Csíki Gergely Színház nagyterme Hogyan kezdődött? Emlékező fórum a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség megalakulásának 20. évfordulóján |
|
Drakula árnyéka - film |
|
|
 A húsz évvel ezelőtti romániai forradalom kirobbanásában hatalmas szerepe volt Tőkés László református lelkésznek, Románia leg- ismertebb ellenzéki személyiségének. Tőkés a hallgatás falát erősebbnek tartotta a Berlini Falnál. Kanadai újságírók segítségével sike- rült eljutnia a nyilvánossághoz. A vele készí- tett nagyhatású interjú készítésének körül- ményeit eleveníti fel a film. A dokumentumfilm magyar verziójának világpremierje 2009. december 15-én, a romániai forradalom huszadik évfordulóján lesz, a Temesvári Nyugati Tudományegyetem,
Aula Magna termében,
16.00 órától
A film Az események óta első ízben sikerül megszólaltatni a romániai forradalmat kiváltó titkos küldetés valamennyi szereplőjét. | | Nicolae Ceausescu,
Románia vaskezű diktátora | A "Drakula árnyéka - A romániai forradalom kitörésének valódi története" hátborzongató hidegháborús történet a véres romániai forradalom 1989. december 15-i kitöréséről, amikor Tőkés László akkori temesvári lelkész hívei a templom köré csoportosultak, hogy védelmet nyújtsanak számára a katonaság és a román titkosrendőrség, a Securitate ellen. Az események sorozata egy Montrealból irányított titkos küldetéssel indult, 1989. márciusában. Két francia-kanadai, Michel Clair, volt Québec tartományi miniszter és Réjean Roy, a Radio Canada riportere Temesvárra utaztak, hogy titokban tévéinterjút készítsenek Tőkés Lászlóval, a romániai magyarság prominens alakjával. Így vette kezdetét az a két napon át tartó macska-egér játék, ami a kanadaiak és három magyar segítőjük, valamint az őket üldöző román titkosrendőrség között zajlott. A teljes történet -- hogy hogyan csempészték ki a felvételeket, hogyan kerültek azok adásba, és végül hogyan kényszerítették Ceausescut Tőkés László kilakoltatására, - most kerül először napvilágra. A borzalmas eredmény mindenki számára ismert: az 1989. december 25-ig elhúzódó összecsapásokban több, mint 1100-an haltak meg. A megnyitott Securitate-archívumoknak köszönhetően a film volt besúgók és titkosrendőrök személyazonosságát is nyilvánosságra hozza. A filmben megszólaló Radu Tinu, volt Securitate-ezredes azt is elmondja, hogyan követték figyelemmel a külföldi ügynökök tevékenységét, hogyan folyt a román titkosszolgák kiképzése, és milyen eszközöket vetett be a titkosrendőrség Tőkés László elhallgattatására. A forgatás a következő helyszíneken zajlott: Torontó, Montreal, New York, Washington, Strasbourg, Budapest, Érd, Székesfehérvár, Temesvár, Kolozsvár, Nagyvárad és Bukarest. A dokumentumfilm magyar verziójának világpremierje 2009. december 15-én, a romániai forradalom huszadik évfordulóján lesz. http://www.romanianrevolutionfilm.eu/ |
|
December 17-e volt ugyanis az első nap, amikor a Béga-parti városban a hadsereg a tüntetők közé lőtt. Ezért ezt a napot gyásznappá nyilvánították Temesváron. Ennek előzménye volt, hogy a kilakoltatása ellen tiltakozó Tőkés László református lelkésszel közösséget vállaló hívek már december 15-én körbevették a temesvári parókiát, az ellenállókhoz pedig egyre több román és szerb rokonszenvező is csatlakozott. Az ellenállás a politikai rendőrség, azaz a Szekuritáté durva fellépése, egyebek mellett a lelkész és családja, valamint hívei bántalmazása dacára sem lankadt, s miközben Tőkés Lászlót és családját 16-án éjszaka a belügyiek erőszakkal a Szilágy megyei Menyőbe hurcolták, a temesvári ellenállás rendszerellenes népfelkelésbe csapott át. 1989. december 17-én, vasárnap a hadsereg kivezényelte a városközpontba a katonaságot, amely kommunista hazafias dalok kíséretében menetelt végig a városon. Bár az előző napon a tiltakozók egy részét letartóztatták, a tömeget feloszlatták, a vasárnapi katonai felvonulás éppen ellenkező hatást váltott ki, mint a hadsereg parancsnokai által tervezett megfélemlítés. Ugyanis a tiltakozók ismét utcára vonultak. 15 órára már helikopterek szálltak a város felett, s 17 órakor eldördültek az első sortüzek. Mivel a tiltakozók eleinte nem hitték, hogy igazi golyókkal lőnek közéjük, a védekezés és visszavonulás helyett megpróbáltak szembeszállni a katonákkal, tankosokkal. „Erőszak nélkül”, „Ne lőjjetek, mi is románok vagyunk!” – kiáltották egyre többen, mindhiába. 19 órára a füst és a puskapor miatt már alig lehetett lélegezni a városközpontban, ekkor estek el a forradalom első áldozatai is. Egyetlen nap alatt 66-an vesztették életüket, 196-an megsebesültek. 40 holttestet egy bukaresti szeméttelepen égettek el, hamvaikat a csatornába szórták. Aznap este a kommunista párt központi vezetése árulóknak minősítette a tiltakozókat, s a tüntetések elfojtása mellett döntött. |
|
|
