A Reformáció jelszavai

491 éve annak, hogy 1517. október 31-én Luther Márton kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára híressé vált 95 tételét. Ebben az írásában megpróbálta röviden összefoglalni, miben tér el az egyház tanítása és gyakorlata a Szentírástól. Célja az volt, hogy térjen vissza az egyház vezetősége és minden tagja Istennek a Bibliában kijelentett akaratához. Ez a visszatérés, visszaformálódás, reformálódás volt a célja mindannak, amit a reformátorok tettek.

A 16. századi egyház-reformáció tehát nem hitújítás. Semmi újat nem hirdettek a reformátorok ahhoz képest, ami a Szentírásban található. Ellenkezőleg: vissza akartak térni az eredetihez, a jézusihoz, ahhoz, ami évszázadokon át deformálódott, oly mértékig, hogy abban az időben már pénzért kínálgatták a bűnbocsánatot. Azt a bocsánatot, amit egyedül az élő Isten adhat ingyen kegyelemből, Jézus érdeméért a hívőnek.

Ezekből a bibliai felismerésekből kristályosodott ki aztán a négy solus, a reformáció tanításának a gerince. Mivel akkor a tudományos műveket latinul írták, ezért szoktuk így emlegetni. Solus azt jelenti: egyedül, csak, kizárólag.

Solus Christus - egyedül Krisztus a közbenjáró Isten és emberek között (1Tim 2,5), és egyedül az Ő érdeméért kapunk bocsánatot és üdvösséget.

Sola Scriptura - egyedül a Szentírás hatvanhat könyve az az Istentől ihletett kijelentés, ami eligazít minket a különböző kérdésekben, és az úgynevezett szent hagyomány nem (2Tim3,16). Ezért az Egyház nem taníthat és nem gyakorolhat semmi olyat, ami nincs összhangban a Szentírással.

Sola gratia – egyedül kegyelemből kaphatunk üdvösséget, és nem érdemeink jutalmazása gyanánt (Ef 2,8-9). Isten kegyelméből azonban kap mindenki, aki őszinte bűnbánattal beismeri és megvallja bűneit.

Sola fide - egyedül a hitünkkel tudjuk ezt elfogadni, megragadni, a magunk számára is érvényesnek tekinteni (Ef 2,8-9; Gal3,26; Efézus3,17; Róm5,1; Róm10,17; Zsid11,1.6).

A Reformáció emlékünnepének akkor van igazi értelme, ha életünket az Isten szavához igazítjuk (re-formáljuk). Kérjük Istent, hogy tegye világossá, hogy hol szorul reformációra az életünk, családunk, gyülekezetünk, nemzetünk. Kérjük, hogy lehessünk a szó igazi, mély értelmében az Ige szerint reformált, igéjéhez hozzáigazított gondolkozású és életű emberek, függetlenül attól, hogy milyen vallási felekezethez tartozunk.

Luther Márton a wormsi birodalmi gyűlésen a Bibliára és a lelkiismeretére hivatkozva mondta: "Amíg engem szentírásbeli bizonyságokkal vagy máshonnan merített tiszta okokkal meg nem győznek, addig én az általam idézett szentiratokból vagyok meggyőzve és az én lelkiismeretem Isten igéjének a foglya - mert nem biztos és tiszta dolog a lelkiismeret ellen cselekedni. Isten legyen segítségemre! Ámen!"