Kalendárium

<< Február 2012 >>
H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
		1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29

Legfrissebb híreink

Az Ige mellett

Ifjúsági

bibliaolvasó kalauz

Ajánlja fel adója 2%-át

A szükséges nyomtatvány itt

Kálvin János életrajzi adatai

Kálvin János (eredeti nevén Jean Caulvin vagy Cauvin) 1509. július 10-én Noyonban született és 1564. május 27-én Genfben hunyt el.

1523-tól Párizsban és Orléans-ban jogi tanulmányokat folytatott. 1532-től Párizsban bölcsészeti és irodalmi tanulmányoknak élt. Rokona, Robert Olivetan hatására a reformáció mellé állt.

1533-ban részt vett Párizsban honfitársának a házában a reformációt pártolók titkos összejövetelein. Barátja, Nicolas Copp, a párizsi egyetem rektora, tartotta rektori székfoglaló beszédét. Azzal vádolták, hogy ezt Kálvin írta a számára. A beszéd miatt Kálvinnal együtt menekülniük kellett Párizsból.

Ezután egyik barátjánál, Du Tillet angouleme-i kanonoknál élt, ahol nagy könyvtárat talált, és egyházi tanulmányokkal kezdett foglalkozni. A görög nyelv tanulása céljára létrejött csoportot kezdett vezetni. Majd Néracban, Margit királyi hercegnő kastélyában, menekült.

Lemond a papi állásról.

1534. május 26-án több fiatallal együtt a papság ellen zajos tüntetést kezdeményezett a székes templomban, amiért 8 napos börtönbüntetést szenvedett. Ősztől ismét Párizsban folytatta tanulmányait.

1534. október 19-én éjjeli mise elleni falragaszokat tűztek ki, a király kastélyára is. I. Ferenc elrendelte a protestánsüldözést üldözést. Az elfogottak közül hat személyt megégetetett. Kálvin ekkor Du Tillet-vel együtt Bázelba menekült és a következő évben ott fejezte be az Institutio Religionis Christianae (A keresztény vallás rendszere) című világhírű művét, amely előszavában Kálvin igazolja I. Ferenc királynak a francia protestánsok létjogosultságát. Ekkor Lucanus (Calvinus névből idomított) álnéven tartózkodott ott.

1536 júliusában Genfbe ment Guillaume Farel meghívására. Farellel nevéhez fűződik Genf reformációja. Az ő kérésére maradt ott segítőtársául, vallástanítói, majd lelkészi állást fogadott el. Májusban jár utoljára szülőhazájában. Testvére, Charles temetésén vett részt. Kálvin 25 évet élt önkéntes „száműzetésben”. 1537-ben írta meg első kátéját franciául, majd egy évvel később a másodikat latinul.

1538 márciusában a tanács, a lelkészek előzetes megkérdezése nélkül, elrendelte az úrvacsorának a berni egyház szokása szerint, azaz ostyával történő kiszolgáltatását. Mivel Kálvin nem engedett, a tanács száműzte a városból.

1538 szeptemberében Martin Bucer meghívására Strasbourgban települt le, ahol a hugenotta menekültekből alakult gyülekezet lelkipásztora lett. 1540-ben itt nősült meg. Neje kilenc évvel később meghalt. Az V. Károly császár által egybehívott wormsi (1540) vallásügyi értekezleteken ő képviselte a református irányzatot. A katolikus és protestáns fél ezen egyeztetési kísérletét a pápa követe meghiúsította.

1540-ben a tanács visszahívta Kálvint Genfbe. Kálvin hosszas fontolgatás után, 1541-ben tért vissza Genfbe, ahol rövid idő alatt megszervezte a kálvinista egyház alapját képező négy szolgálatot: Lelkipásztori, Tanítói, Presbiteri, Diakóniai, és azonnal benyújtotta az általa készített egyházi rendszabályzatot.

1542-ben a tanács jóváhagyta a Kálvin által készített egyházi rendszabályzatot, amely Genf "egyházi alkotmánya" lett. Az egyházfegyelmi szabályzattal megszüntette a városban zajló belső küzdelmeket. Felállították a konzisztóriumot (egyháztanács) felerészben egyházi, felerészben világi tagokból. Ezután a konzisztórium gyakorolta az egyházi hatalmat és közvetlen befolyása volt a város világi igazgatására is. A nagytanács ugyanakkor magának tartotta fenn mind a testi vagy pénzbeli büntetések elrendelésének, mind e döntések végrehajtásának a jogát. A kinyomatandó könyvek bírálata a polgári hatóság jogkörébe tartozott. A hitvallás kérdésében a konzisztórium gyakorolta a fennhatóságot.

1543-ban a párizsi Notre Dame előtti téren nyilvánosan elégetik fő művét, az Institutiot. Az ellenreformáció egyre inkább beindul.

Kálvin 1555-ben szilárdította meg hatalmát. A libertinusokkal végső összeütközésre került sor, miután Kálvin – a nagytanács döntése ellenére – megtagadta a libertinusok vezetőjétől az úrvacsora kiszolgáltatását. A libertinusok ezután elmenekültek a városból. Nem csak Genf nagyhírű reformátora lett, hanem a svájci szellemű reformáció irányítója Angliától Lengyelországig. (Európa szerte eljutnak levelei királyokhoz, uralkodókhoz, iparosokhoz, kereskedőkhöz, tudósokhoz, diákokhoz. börtönbezártakhoz)

John Knox, a skótok reformátora a katolikus támadások elől egy időre átjön a kontinensre, s hónapokon át Genfben időzik, ahol Kálvin tanítványa lett. Később, 1556-1559 között a genfi angol nyelvű menekültgyülekezet pásztorává választják.

1559-ben Párizsban Kálvin vezetésével református nemzeti zsinat ült össze, mely elfogadta a Confessio Gallicanát (Francia Hitvallás) és az Egyház fegyelmi rendtartását.

Heti programjaink

Vasárnap

10:00 Istentisztelet

10:00 Vasárnapi-iskola gyermekeknek

17:00 Istentisztelet

18:00 IFI-est

Kedd:

18:00 Nagy-ifi (18+)

Csütörtök:

17:00 Nőszövetségi bibliaóra

18:00 Férfi bibliakör 2 hetente

Péntek:

14:30 Kátéóra (I évesek)

18:00 Dávid-ifi (18-)

Szombat

10:30 Kátéóra (II évesek)

17:00 Kóruspróba

GYERMEKKLUB

- február 4.

IFI ISTENTISZTELETEK

- február 12.

- március 11.

- április 8.

- május 13.

- június 10.

Ha nem jársz kedvteléseid után a nyugalom napján, az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod, az Úr szent napját dicsőségesnek, és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről,

akkor gyönyörködni fogsz az Úrban, én pedig a föld magaslatain foglak hordozni, és táplállak ősödnek, Jákóbnak örökségében.

Az Úr maga mondja ezt.

Ézsaiás 58,13-14