Az Ige mellett

Csodálatos fellendülés korában született Kálvin. Már a XV. század nagy technikai felfedezések, iparosodás és a nagy földrajzi felfedezések százada volt. 1492 Amerika, 1498 India felfedezése. Európa gazdasági és társadalmi élete átalakult: (1) A kereskedelmi útvonalak a Földközi-tenger mellékéről az Atlanti-óceán mellékére tevődtek át. (2) Kialakult a világpiac. (3) Árforradalom zajlott le.

Nemzetközi politika

           Burgundia és Németalföld házasság útján a Habsburgoké lett, akik lévén Spanyolország királyai is, bekerítették Franciaországot. Franciaoszág 1494-ben Itália meghódítására tett kísérletet, megkezdte hosszú háborúinak sorát a Habsburgok ellen. 1559-ben rendezték Itália ügyét a spanyolok javára a Cateau-Cambresis-i békében. Németországtól viszont Franciaország nyert területeket. 1546-47-ben, Németországban az I. schmalkaldeni háborúban a katolikusok, vagyis V. Károly császár pártja győz, de nem tudja kiírtani a protestánsokat. 1552-55-ben a II. schmalkaldeni háborúba francia szövetségben a protestánsok győztek Az 1555-évi augsburgi vallásbéke a „cuius regio eius religio”¹ elve alapján Németországban a tartományuraknak szabad lett választaniuk a katolikus és az evangélikus vallás között. Franciaországban a feudális abszolutizmus vált uralkodó rendszerré a XVI. században.

Kálvin születése

1509. július 10-én született Franciaországban, a pikardiai Noyon városában Jean Cauvin. Apja Chauvin vagy Cauvin Gérard, püspöki jogtanácsos és gazdasági igazgató. Nagyapja kádár. Anyja egy flandriai korcsmáros leánya volt. Hét gyermek közül János a második. Szülőháza az első világháborúban elpusztult. Szülővárosának latin iskolájában kezdte tanulmányait, majd a Mommor család engedte meg, hogy gyermekeivel együtt Kálvint is házitanítója oktassa. 12 éves korában egy kápláni állást kapott, aminek jövedelme tanulmányait segítette. 14 éves korában a Mommor-fiúkkal Párizsba ment tanulmányai folytatására. Ekkor latinosította nevét Johannes Calvinus-ra. Rövid ideig a College de la Marche-ban tanult a kiváló pedagógus Mathurin Cordiernél. Őt annyira megszerette, hogy később Genfbe hívta rektornak.

Hamarosan a College de Montaiguba irányították át. Ez híres intézet volt. Erasmus, szerint azonban ez az iskola elhidegítette a hitet az emberben. Gúnyolta az iskola primitív viszonyait. Rabelais úgy emlékezett vissza rá, hogy a rabszolgáknak a móroknál és tatároknál, de még a kutyáknak is jobb dolguk van, mint ez iskola diákjainak. Kálvin a de Montaigu kollégiumban a kegyetlen bánásmódot, a létminimum alatti táplálkozást is elviselte – bár egy életre tönkre ment a gyomra – csakhogy tanulhatott. Különösen a vitatkozásokat szerette, és azokban nagy sikerrel részt vett. Ekkor tanulta meg a vitatkozás művészi technikáját. Komoly teológiai, filozófiai tanulmányokra nyílt itt lehetősége. A koraközépkori teológiát és Augustinust ismerhette meg alaposan. 1528-ban hagyta el a de Montaigu kollégiumot és cserélte fel ott iskolapadját az akkor odaérkezett Loyola Ignáccal, akiből az ellenreformáció élcsapatának, a jezsuita rendnek alapítója lett. Ők azonban személyesen nem találkoztak. Kálvin a szabad művészetek magistereként távozott.

Apja kívánságára nem teológiát tanult ezután – ahogy eredetileg várható volt – hanem jogra kellett mennie. Időközben Kálvin már jobb jövedelmű parochia birtokosa volt, nem kápláni állásé többé és tizenkétéves korától viselte a tonzúrát(papi hajkorona). Húszéves korától időnként prédikált saját egyházközségében, amely ekkor már az a város volt Pont l'Eveque, ahol nagyapja kádár mester volt.

1528-ban Orleans-ba ment Kálvin világi jogot tanulni. A legkiválóbb elméktől tanulta a jogot, a humanizmust és a görögöt az újszövetségi exegézissel együtt. Görög tanárát, Melchior Wolmar német tudóst, különösen megszerette. Talán az ő közvetítésével ismerte meg először a lutheranizmust.1546-ban a 2. Korinthusi levél kommentárját Wolmarnak ajánlotta.

1530-ban Wolmar a Bourges-i egyetemre ment. Kálvin követte. 1532-ben a jogtudományok licenciátusi fokát megszerezve zárta jogi tanulmányait. Kálvin apja 1531-ben meghalt. Nem volt akadálya többé, hogy teológiát tanuljon. A jogi tanulmány rányomta bélyegét Kálvin egész működésére. Kiváló alapot adott reformátori tevékenységéhez.

Párizsban a későbbi Collége Royal hallgatója lett 1532-ben és humanista kiképzést kapott 1533-ig. A kor egyik igen híres hebraistájától tanulta meg itt a hébert. Humanista és reformokat latolgató körökkel barátkozott Párizsban, de nem lett még reformátor. Budé és Erasmus volt az eszményképe, és humanista akart lenni. Budé a College Royal alapítója és vezetője volt. Kálvin 1533-ban doktorált Párizsban.

Humanista tanulmányainak lecsapódásaként jelent meg első könyve, kommentár Seneca: De Clementia című művéhez. Nem aratott vele sikert.

Kálvin megtérése

1533 ősze és 1534 tavasza között tért meg. 1533. november elsején barátja Cop Miklós, a király udvari orvosának fia, az egyetem rektori tisztébe lépve tartotta székfoglaló beszédét, mely a reformáció melletti állásfoglalást tartalmazta. A beszéd tömegjelenetet váltott ki. Cop menekült, és elmenekült egy tucat barátja is. Kálvin is elmenekült. De ez nem bizonyítja, hogy Kálvin írta volna a Cop beszédét. Ezt majd Béza és Colladon gyanították először Kálvinéletrajzukban.

Kálvin Angoulémba menekült Luis du Tillet kanonokhoz, ahol álnéven élt. A kanonok könyvtárából sokat olvasott. Augustinust más egyházatyák és Zwingli iratait tanulmányozta.

1534 az utolsó Franciaországban töltött éve. Áprilisban Navarrai Margit királynéhoz utazott. Annak udvarában a legkivállóbb francia humanistákkal és reformátorokkal találkozott. Párizsba is elment, utoljára, hogy Servettel találkozzék, aki nem jelent meg a találkozón.

1534-ben megírta Kálvin első teológiai művét „Psychopannichia” címen az anabaptisták ellen. Ez év őszén nagy hugenottaüldözés volt Franciaországban, az úgynevezett plakátbotrány miatt. Kálvin Svájcba menekült.

Az Institutio

1535. januárjában érkezett Bázelbe. Álnéven élt, kevesekkel érintkezett. Csendes magányában Olivetan francia bibliafordítása elé írt előszót és 1535. augusztus 23-án aláírta a kész Institutio előszavát. 1536 tavaszán jelent meg élete főműve Institutio Religionis Christianae² címen a frankfurti tavaszi vásárra Bázelben. A művet elkapkodták. Kálvin híres lett.

Előszavát I. Ferenchez (1515-1547) intézte. 1534. október 17-ről 18-ra virradó éjjel Párizsban miseellenes plakátok jelentek meg, ebből tört ki az úgynevezett plakátbotrány. A király hálószobájának ajtajára is került egy plakát. Ezért kezdte el a király a borzalmas protestánsüldözést. Kálvin ismerőseit megégették, nyelvüket kitépték, hogy ne tegyenek bizonyságot. Helyettük akart bizonyságot tenni Kálvin az Institutioban.

Az Institutiot Kálvin átfordította franciára. Átdolgozta és bővítette 1539ben, 1543-ban, 1550-ben és 1559-ben adta ki átdolgozott formában. Az első kiadás még nem önálló mű, hanem a reformáció addigi eredményének ügyes összedolgozása. A későbbi kiadások a tudományban, tapasztalatban elmélyülő szerző teljesen önálló munkájává érett művét hozták. Az első kiadás hat fejezete az 1559-es négy kötetben 80 feje-

zetté bővült.

Elhívatás

1536 tavaszán az Institutio első kiadásának megjelenése után álnéven Felső-Itáliába utazott Kálvin, Estei Renata ferrarai hercegnő udvarába. A legkiválóbb humanisták és reformátorok voltak ott. Köztük Marot Kelemen is. Hat heti ott tartozkodás után nemkívánatos személy lett, és tovább kellett mennie. Sokszor beszélgetett a hercegnővel, és életük végéig leveleztek. Renata, aki a reformáció híve volt, ezután a kálvini reformáció követője lett.

Ferrarából Franciaországba utazott, mert amnesztiát kaptak a hazatérő és reformált hitükről lemondó franciák. Kálvin meglátogatta barátait. Párizsban is járt. Károly nevű pap testvére – aki élete végén összeütközésbe került egyházi felsőségével – éppen akkor halt meg. Kálvin eladta noyoni házukat, és az elfogatás elől menekülni kényszerült. Antal és Mária testvérével Strassburgban vagy Bázelben akart letelepedni, és tudományos munkának szentelni idejét. Genfen keresztül mentek. 1536. júliusában egy napot szándékoztak Genfben tölteni, de megérkezésük estéjén az ottani vezető protestáns lelkész Guillaume Farel felkereste, mert megtudta, hogy kicsoda – valószínűleg az ott tartozkodó du Tillettől –, és maradásra bírta: „Te tanulmányaiddal védekezel, de a mindenható Isten nevében mondom neked: Isten átka fog érni, ha tőlünk az Úr munkájában segítségedet megtagadod, és magadat

elébb teszed, mint a Krisztust.”

(folytatjuk)

Dr. Csohány János

Keskeny Út 2003. szeptemberi száma

1 akié a föld, azé a vallás

2 A Keresztyén Vallás Rendszere